Az előbb gondoltam én is kommentelem VP élményanyagát, aztán rájöttem hogy szavakkal nem igazán megy. na mind1 is valami ilyesmi juttott eszembe igazából róla:

ez még tegnap volt, csak akkor a net nem volt hajlandó működni...

 

vp

Na kevésbé vagyok épp peszmista. Szóval lehet hogy azok a dolgok amik közt összefüggést találok az legalább az én érdemem. Mert  régebben beszélgettünk arról hogy mondjuk ha valaki hisz (a hit rossz szó meg van győződve inkább) mondjuk mitudom én a vámpírokba, akkor akaratlanul félni fog egyededül egy sötét sikátorban/kastélyban, meg sokkal hamarabb észre fog venni valami ilyesmi témáj cikket is az újságban. szóval a valóságom csak addig léteik e szerint amíg el tudok valmit képzelni, csak azt nem tudom hogyha elképzelek valamit akkor az most onnantól létezik e valamilyen formába vagy nem, mert ha igen akkor meg kéne teremtenem a saját valóságom magam körül. lehet hogy a nagy guruk meg mindenféle megvilágosodók azért "világosodnak meg" mert eléggé akarnak? és nem az aszkétizmus meg a sok faszság a lényeg csak ingerszegény környezetben kevesebb dolog vonja el a figyelmüket és gondolkodnak azon hogy mit is akarnak igazán, mert ha igazán akarják akkor a hipotézis szerint megtörténik, tudományosabb szemmel kellene valami skála, mérésimódszer amiv merhető hogy ki mennyire akar valamit. Ez egy tök jó utópia mert meg vagyok győződve hogy legtöbben nem ugyanazt akarjuk, szóval lenne egy ilyen mesebeli "aranyhalgép" ami azt teljesítené amit valóbban legjobban akarsz, nem azt amit aszthiszed hogy legjobban akarsz. ennyivel lenne jobb a hagyoományos aranyhaltól. valószínüleg sokan például meghalnának, mert rá jönnek hogy leginkább élni nem akarnak, mások tényleg beérnék egy szaros ferrarival, mert olyan csököttek hogy tényleg ennyi a minden nekik. Nem tudom lenne e világ béke, vagy akarna e igazán valaki mondjuk halhatatlan lenni, lehet később megbánnák hogy ezt akarták olyan nagyon, de nem tehetnek mást, csak azok lehetünk akik vagyunk...

I Close my eyes
And forever that's the time
When we were broken
Hey you!
Why don't we hypnotise
Ourselves and all the good friends we don't like?
I know you
Having all the kind
Situation's when you had a smile inside
You would cry
I'll stop till you know better in a mezzo
I break away from home and turn to Mexico
This bullet knows to get through it all
This is the night the stars fell down

Told me
We have turned the card
My electric night, yeah
Told me
We were lucky
Just one electric night, yeah

Hey you!
No need to terrify
Ourselves from all the good plans we denied
And aren't you
The one who left my side
Cavity's calling for changes in life
Stop the stuff the diver crossed and let's go
See the path is opened up to Mexico
We have to get away from people
This is the night the stars fell down

Told me
We have turned the card
My electric night, yeah
Told me
We were lucky
Just one electric night, yeah
Told me
They have nothing onto
Electric nights, yeah
Told me
We have turned the card
My electric night, yeah

Your life is naked
Your dreams have to fight
You walk just laid-back
And never satisfied
Where are the classical pieces of jewel
You wanna know
You wanna know
Yeah, you wanna really know
They are on in here tonight

These nights have gone
Forever is the time
When we were broken
Nights have gone
Forever is the time
I think we're broken
Nights have gone
Forever is the time
When we were broken
Nights have gone
Forever is the time
I think we're broken

Told me
We have turned the card
My electric night, yeah
Told me
We were lucky
Just one electric night, yeah
Told me
They have nothing onto
Electric nights, yeah
Told me

Egyedül nem olyan jó...meg nem is haladok a kitűzött céljaim felé... De azér történt pár apróság... pont pont pont... Például csak úgy lekaptam egy 130 megás sprektumos szösszenetet a párhuzamos világokról, amiből mi tovább gondolva odáig  jutottunk hogy a mi világegyetemünk/univerzumunk még kissebb halmazként véve bolygónk, lehet hogy csak egy "sejtalkotó" egy jóval nagyobb kozmikus izének, az apró kis része aminek valmi elenyésző feladata van. De ahogy  ez óriásiba működhet gy VP nek eszébe jutott, hogy mint annó abba francia mesébe volt az egyszervolt az életbenben, lehet hogy testünkön belül is egy felfoghatatlan kiis univerzum működik. De mostanába mindig kudarc ér! az újíthatatlanság kudarca pl. mikor Hannal kocsmáztunk, én spontán elkezdtemöntapadós papirokra írkálni, és egymásra meg sörösüvegekre ragasztkatni, mondván hogy nem sokat de valmit csinálok, ami nem olyan alap, erre fére nézek, és órásposzteren a kocsmába egy sörösüveg amire épp cetlit ragasztanak, de visszatérve a belső univerzumhoz és VP-gondolatmenetéhez, tegnap olvastam Learyt,: A testünk az univerzum [...] A test a makrokozmosz tükre. [...] Atomi szinten pörgő, mintázatukat változtató, nukleáris meghajtású atomok galaxisa vagyok, Én vagyok az univerzum, minden energia központja és szentélye. pont pomt pont  Szóval akkor ilyenkor mi van? tényleg nincseneg SAJÁT és EGYEDI gondolataink? de akkor minek ez a blog ha úgyis valaki már megfogalmazta az össze tudást amire ráébredek (azé hogy eccer majd vissza tudjam olvasni és jót rööhögjek rajta amúgy)? Vagy fogadjam el VP "paranoiáját" hogy egyesek még álmunkba is képesek a gondolatainkat lopni, óriás fülhalgatóikkal, és távcsöveikkel "meglopnak minket"? De Leary 96 ban meghalt, bár tovább olvasva elbizonytalanodik az ember hogy csak szépen tudott fogalmazni, mer néhány oldal mulva meg az átkos pavlovi kondícionálásról ír ami meg Aldous könyvének volt a főtémája, és akkor ő se találta fel a spanyolviaszt és senkise, ilyen hangulatba viszont nincs kedvem blogolni, mer 2 nap mulva valahol teljesen máshol majd visszaolvasom ezeket a gondolataimat is teljesen mástól, és anyázok. vagy még lehet nem nőttem ki a serdülő kori út-és önmagam keresése játékot... pfff ennyi zavgyvaság jutott most eszembe, amit a szép új vezetéknélküli billentyűzetemmel be tudok pötyögni

"tükör, tűz melegsége, tűbefűzés, kocka és gömb, műtét után?" - na, és ebből jöjj rá, hogy viszonyultak a szenzualizmus idején a fogyatékos emberekhez

meg volt a macska rafael is, akinek a képe már publikálva lett

no meg a "borzadályos endémikus járvány" a csallóközben

Ilyesmiket tanultunk tegnap. Ma meg O.-val azt is megtudtuk, hogy öregkori pedagógiai kísérés nem érinti a halvaszületetteket, mert hát ugye nem igazán élik meg az örgekort... :P elmélkedtünk még azon, hogyan alkalmazhatnánk rájuk a normalizációs elvet - ha már így az öregkor kapcsán meg lettek említve (egy parcellában csak 1-2 sír, stb.).

Összességében ma hasznos és tartalmas napunk volt, én meg berekedtem a sörtől. Ja, és abból vizsgáztam, hogy tanítanám a zoknipárosítást és a ruhahajtogatást. Komolyan!

 

Basszus tényleg igazam lett boszorkányfattyak, meg japánok, meg ilyenek brrr- szar vizsgázni. De sörözni jó! meg tegnap este megettük a nemmondhatom meg mit honnnan, mer megint ide kommmentel :D .  amúgy mér telik 1 órába egy kiba... DVD megírása??? a macskák meg fura állatok... ezér is több mint egy óra mer ide jön oszt ráugrik szántszándékkal a RESET re vagy csak azér hogy szivasson, vagy azér hogy ne kockulódjak má hanem vele is foglalkozzak... Soha nem lesz macskám!

juhííííííííííííííííí mingyá m1ünk vizslázni úúúúúúúúúgy izgulok :D

Boszorkááányfattyak!

Na, hát én is akartam ide írni már egy ideje, de KP megelőzött. Amúgy meg mindegy, mert én úgysem a művészeti élményeinket akartam leírni.
Mint ahogy az előző postból kiderült, nem igazán történik velünk semmi manapság, tanulás szerűt imitálunk, ami azért (az eredményeket tekintve) működik is. Mindeközben én kóros mehetnékben szenvedek, bárhová, csak ki, csak történjen már valami... aztán nem történik, én meg hisztizek, aztán inkább iszok egy sört vagy fröccsöt és beletörődök, hogy van olyan is, hogy vizsgaidőszak. Vége lehetne már, mert a helyzet odáig fajult, hogy olyan bulikba vágyom, amiket nem is szeretek :P És majdnem egy órát készülődök, csak azért, hogy boltba menjek, megadva a tiszteletet a házon kívül töltött félórácskának...
De már csak csütörtökig kell kibírni, aztán megyek gyerekkori haza, ünneplek az érettségizettekkel, hegyekbe megyek, nagyszülőtlátogatok meg efféle érdekes-izgalmas dolgok. A nyár meg még mindig kaotikus, félek, hogy annyi mindent szerettem volna csinálni, hogy végül semmi nem lesz az egészből. De legalább a Triglavról nem kell hugommal leugranunk, ha minden igaz júli 9 siddharta koncert a laskoi sörfeszten :)

És akkor egy kis kiegészítés az előzőhöz:
szóval "ők" a semmiben, a füstölőkkel. Történt úgy egyik este, hogy egy kis vérfarkas befolyása alatt valamiért furcsa lények jutottak az eszembe. KP nem látta a gyurma-füstölőtartónkban, de én felismertem. Vannak a semmiben (ennek a semmiben olyan esős-szürkés-kékes színe van) ilyen izék, akik nagyok, a hátukon egy kacs-szerű nyúlvánnyal, amiből füstölők állnak ki. És ebben a nagy semmiben ezekkel az izékkel nem történik semmi: egész életük abból áll, hogy mennek, hátukon a füstölővel, céltalanul az esős-szürkés-kékes semmiben. És sokan vannak. nagyon sokan!
Valami ilyesmik, kicsinyített és nem túl élethű verzióban:

Volt még valami másik lény is, a kisvakond, aki egy bolond vakondszerű öregember (de azt hiszem, igazából nem is ember), aki nagyon kicsi, és az ecseri úti metróaluljáróban él egy kis lyukban, ahonnan soha nem jön fel a fényre.
Mondtam én, hogy be lehet kattani a semmittevéstől :P úgyhogy teszem továbbra is a semmit, igyekszem új lényeket nem kreálni és minden energiámat és figyelmemet a tanulásra koncentrálni. ja.

vp
(az a bizonyos parfümmárka meg kapja be, amiért a nevemet használta föl új parfümjének designe-jához!!!)
 

összeségében a főszerep a művészeteké volt mostanság, pl: film művészet láttuk a STAY-t aminek jó az atmoszférája, meg érdekesek a vágások, de nyakon lett öntve egy vödör Lynch-es elvontsággal, szóval értelmét azt nem kell kersni benne, de így még jobb:) aztán meg az életbenmaradtakat (amikor lezuhan a repcsi a hegyekbe oszt megeszik a hullákat) is végig szenvedtük, én nem emlékesztem hogy ennyire szar az a film, szinészi teljesítmény 0 de ez még nem is lenne baj, ha nem lenne undorítóan eröltetten valás (keresztyén) centrikus- brrr jobban jártam volna ha csak szép emléknek marad meg, kiskorombúl. Az Amadeus rendezői változatára ami 4 óra körüli hosszúságú még nem vállalkoztunk... aztán képzőművészeti aktivitásunkat példázza a gyurmázáson kívül, festegetés manuálisan(csavargásaim a 4 égtájon, amiben a zöld a természetet jelenti /legkissebb rész= legkevesebb így töltött idő)a piros azokat a dolgokat amiket egyébként szeretek csinálni, az össze-vissza kék a mindenapok muszály programját, míg a fekete az északát, a bulit a haverokat, a gondolkodást,és egyy markáns demarkációs vonal elvállasztja egymástol azokat amiket el kell, de a képzeletbeli bolyongás fittyet hányva a határra mégis átlépi ezt, meg van még egy mutató nélküli iránytű a közepén) és paintel eggyaránt  (azon meg "ők" vannak akik ott a semmiben viszik a füstölőket, és csak mennek és mennek-de erről VP tudna mesélni). irodalom terén vége a szép új világnak, jön az extázis, de olvastunk, az aranyketrecből is. VP meg Sebastian Faulks Emberi nyomok-ját olvassgatja. mellette meg a kölcsön dvdíró segítségével, sikerült rég elveszettnek hitt zenei alkotásokat hallgatni. Szóval kiteljesedési kísérletek zajlanak, elgondolkodunk milyen is lenne ha az egyik lábunk az orrunkból nőne ki meg ilyesmik. mer ugye így tanulgatás mellett és pénzhiányban, sok az itthon rohadás....  ami magával vonja hogy 7végén nem hogy Novarockozás vagy fishingezés vagy Bnapoz de még Múzejumnájtozás se lesz...hüp-hüp

Nagyon röviden... mindenki kap itt nevet vagy betűt tehát őt Han nak fogom itt hívni. bár tisztességesebb lenne ha az írnám, hogy A BARÁTOM. Szóval meglátogatott, söröztünk, kocsmáztunk(be ugrott myxy is egy kaólára), boroztunk, nosztalgiásztunk, beszélgettünk, tudományoskodtunk. Jó volt:) dilemma menyünk e Korai örömre vagy ne?

Nem, nem ma van, tegnap volt E-nek, akit anno fájószeműként már emlegettem.

Szóval blogolni nehéz! mert annyi jó gondolat van amit az ember szívesen visszaolvasna, de mikor gép elé kerül már nem emlékszik, nem "úgy" emlékszik. persze lehete diktafonnal, jegyzetfüzettel, netbookkal ÉLNI járni, de az meg beteg lenne, és megölné pont azt a pillanatot amire érdemes lenne emlékezni, onnantol mint valami hírszerző-tudósító kívül helyzném magam a szituációkan a valóságon, amit meg nagyon nem akarok, így is vigyáznom kell hogy ne nagyon törtéjen spontán ilyen, ne kalandozzak el egyedül, ne kezdjem a jelent multként értelmezni.

Tegnap VP mint az az alanti belyegyzésben olvasható, vizságázott egy jót, ezért ő hasznosnak érezte magát, és tipikus vizsgautáni jókedvel tért haza. na nekem ilyen nem volt, de megtudtam ezt a szülinap dolgot, úgyhogy elindultunk tevékenykedni...

Először nem találtuk meg a kiszemelt postát, vagy megszünt, meg elgondolkoztunk azon hogy valyon mi a jóédes indittatásunk is lehetett hogy pont erre induljunk amerre nincs is semmi... úgyhogy hátra arc, legalább valmi alkohol félét meg cigit vettünk az esti party hoz. aztán posta adóság rendezés az állam felé. majd az ajándék keresési projekt megvalósításába kezdtünk. Követelmény volt az ajándék oldalárol hogy "E-kés" legyen és olcsó, gondoltuk elég kretívak vagyunk mi majd csak szembe jön velünk az áhított jóság. Be is jártunk plust, meg több ilyen 100 ft féle boltokat, ahol találtunk mikulásos sörbontót például, meg sok-sok még jóval undorítóbb a kínai népköztársaságból érkező használhatatlan ronda kacatot. Azt ugyan nem tudtuk megálni ,hogy saját használatra ne vegyünk "ragacslabdát" (aza tépőzáras tányér szerü izé amihez van egy ráragadós labdaés lehet egymásnak passzolgatni) gyönyörüszép rózsaszín híglibafos-zöld kombinációban. (ma is passzolgattunk már párat-jóság nagyon) De mivel kúrvára untuk a mászkálást (du 2 és 5 közt) így vettünk egy csomag színes gyúrmát- nagynehezen- és gondoltuk majd mi alkotunk valamit. Hazafele még beugrottunk cicához, meg hoztam egy állíthatós kulcsot ha már kroa készletet nem találtam bringát szerelni. Amit meg is próbáltam kivitelezni de a tizenéves belsővel nem tudtam mit kezdeni, nem sikerült megfoltozni. hüpp-hüppp megint nem volt sikerélményem, majd ma veszek egy új belsőt.

Nekiáltunk prezentálni az ajándék gyurma egy részéből hogy milyen jóság is a gyurma- mi élveztük, gyurmázni jó! legalábbis az elején, egy kávéscsésze alátéten elférő kis miniatűr világot teremtettünk, bohóccal, sütivel, kisvirággal,szaró elefántal, gombával, szivárvánnyal, sörrel, jointal, bálnával, és még ki tudja mi mindent gyúrtunk cirka egy óra alatt.

Elindultunk kékbe meg narancssárgába mert esett, a 83-as buszon utazni még mindig olyan mintha az ember filmet, vagy méginkább szindarabot nézne...groteszk, és a valóságnak kicsit sincs valóság szaga.

Vettünk még cigit meg alkohot, hátha kevés lenne, aztán szokás szerint elsőnek érkeztünk meg. Az ünnepelt fuvolázott, Bentair látott minket vendégül- sört bontottunk. És gondolom valami komonikáció félével próbálkoztunk, szó eshetett az albérletkeresés-találás nehézségeiről, előkerülhetett téma ként VP kihagyott szigorlata mint még olyan sokszor az este folyamán, a holtidőket meg a közelmúltban történt, jaj de nagyon vicces kis , részben lentebb olvasható, sztorik felevelenítésével telt. Megjöttek az "idegenek" ketten akikel én soha nem szoktam beszélgetni, gondolom ők csak "valamiért" jöttek igazából, de azér boldog 18.-at kívántak E-nek, amúgy 23. Szóval még mindig felszinesnek mondható jópofizás a fősodor. aztán beesett a pöppet (szokás szerint) furán kinéző tortával egy nagyobb csapat, név szerint O+F és C, kis idő múlva J is aki visszatért angábó és akit messziről nem is ismertem fel.

Na közbe eltelt még 1 nap, úgyhogy így még nehezebb lesz koherens valamit írni de azé megpróbálom...

A név vagy betü sorolásnál tartva jött még egy J. Szóval a társaság összetétele igen hasonló volt az előző ugyan itt zajló bulihoz csak akkor ugye Bentair örgedett eggyet. Az is fura volt hogy akkor mindenki adott valami jelképest (mi is átneveztünk 1 bort ajándéknak) most meg lehet rosszul láttam de mintha a mi kis gyurmavilágunk lett volna az eggyetlen meglepi. amúgy úgy tünt hogy örült neki, és a többikenek is tetszett, persze volt akin látszott hogy elég infantilisnek tart minket hogy ilyenekkel szórakozunk.

És hát innen még kevesebbre emlékszem nem csak az idő múlása miatt, hanem hát csak fogyogatott szépen az alkohol is, bár én tudatosan csak sörön éltem (változatos sörökön: neuberg, riesenbrau, szőke ciklon, és sok ászok) nem tudott megkisérteni se rozé fröcss se bor, se a mÁrtini - amit VP valamiért csak így Á val volt hajlandó mondani hogy mááártini. megfigyelhető volt az általános klikkesedés, de ez talán nem is baj más témák érdekelnek minket, más-más erősségű kapcsolat van köztünk. Volt még valmi Youtube kockulás féle is. meg kellett halgatni a szülinaps kedvéért valami pefőti rádijó által szarrá játszott poppicsát, ami állítólag nagyon jó, meg kellett nézni hogy egy elefánt hogy folytogat egy struccot, én meg beraktam a címben szereplő örök slágert az alma eggyütestől, aminek igen csak fülbemászó a szövege, Bentair-el többször is azon vettük észre magunkat hogy ezt a szart dúdoljuk, ilyenkor röhgtünk. Voltak komolyabb diskurzusok is, nem sok mindenre emlékszek, de pl, VP megállapította hogy ilyenkor is lehet PONTBAN lenni(érdekes volt hogy a pontban levést ó azt írom hogy GÉÉ az rövidebb is megfogalmazta-nem kicsit meglepődtem), ha azt nézi hogy változnak körülötte az emberek. Én ezzel nem értek egyet, mert a pontban anno én ugyanaz voltam, ha nem is önmagam, de ugyanaz, itt viszont nekem kellett újra meg újra átváltoznom, egyszüren nem ugyan az az ember beszél pl F-vel mint Géé vel vagy mint az utolsónak beeső részek Ska val. Aki amúgy aznap szerezte meg "színész szakmunkás" bizonyítványát, ez jó is meg rossz is, majd lehet kifejtem... Szóval biztos nem az első de csak tekeredett egy cigi is, a drogos szobának kinevezett kis szobában (ami tök hasonlít a régi koli szobámra) szóval helyet is foglaltam egy kényelmes kartondobozban. Különösen nem érintett meg nem igazán csípem a vadromantikát, nem tudnak elkülönülni rendesen az érzések. De arra jó volt hogy újra rávegyek valakit éneklésre, nevezetesen ska adta elő az este fess a pesti nő című örök opuszt. nem csak éneglés ez ő képes rá, hogy komplett kis performansz-ként működjön az előadás. innentől az lett a tervem, hogy keljen hozzá agykontrol vagy bármi de ma még énekelni fognak emberek!-mer az jó! tehát akik már-már menni készültek azok is csak a folyosóig jutottak- a szomszédok örömére- és Ihász nótákon át, Cseh Tamáson kersztül, Kossuth L azt izentéig vagy épp a székely himnuszig széles skálán daloltak, változó összetételben de, főleg Géé, O+F, Ska és jómagam. egy utolsó boldog szülinapotra mobílteló aláfestéssel azért mindenki összeverődött. Aztán E és Ska elvonult beszélgetni...igazából én is ki lennék akadva ha az eddigi biztos pontjaim eltünnének nem tudnám mit is fogok ez után csinálni stb-stb, nagyon szárazon Ő már elérkezett egy újabb bio-szocio-pszichológiai átmenethez. Jó hogy én még nem! Ezért mivel már mindenki elment, még Géé vel paroláztunk kicsit, szóesett róla, hogy neki még jön egy cimbije, csináljunk valamit, de jobbnak tünt, még némi alkohollal (Ági bögrével a kezében én sörösdobozzal, meg a hátizsák tartalmával) lelépni. Gyolog sétáltunk haza megszokott úton közben, olyan játékokkal, múlattuk az időt mint földrajzi nevek visszafelé mondása. Meg beszélgettünk, határozottan BESZÉLGETTÜNK, itt jöttek az este legjobb gondolatai ezt akartam a bejegyzés tetőpontjának. De már megint nem megy szavakba önteni. Itthon még olvastam kemény két oldalt: "az utolsó távozó becsapta az ajtót. Bernárd tökéletesen egyedül maradt. Át- meg átdöfve, leeresztve omlott egy székre, és arcát eltakarva sírni kezdett..." ehez már fáradt voltam.

Mint ahogy azt a cím is sejteti, nagyon izgalmas délelőtt áll mögöttem :P Igen, ezzel jár a vizsgaidőszak, néha meg kell szakítani a délig punnyadós, aztán tanulós-nemtanulós napokat egy-egy kellemes kis hajnalban keléssel, minimális stresszeléssel, sok-sok várakozással és négyes kapással.
Valami meglőpő oknál fogva sikerült is 1/2 7kor egyből kipattannom, talán motivált az, hogy még körmöt akartam festeni és olvasni (neeem, természetesen nem a diszlexiát, csak a még karácsonyra kapott és végre elkezdett könyvemet). Aztán irány suli, KP biciklijével ugye, miután az enyém nem bírja a részeg eséseket (fék semmit sem fog) és hát a kereke sem az igazi, na :P Azért érdekes volt leszállni egy olyan bicikliről, aminek a vázát át sem tudom lépni nyújtózkodás nélkül: sulinál megszokásból csak úgy le akartam pattanni róla, de persze nem ment, beleakadtam és mindketten nekiestünk a korlátnak... nem való nekem bicikli...
Aztán volt nekem olyan, hogy vizsga diszlexiából (nagyon, nagyon, nagyon unalmas volt tanulni - bele is telt egy fél du.-ba :P). Elvileg 9kor. Aztán eltelt egy cigi-idő, majd még egy cigi-idő és még egy. Olyan 3/4 10kor talán már a tanár is megjelent és csak egy minimális, negyedórás kis kavarás után neki is állhattunk megírni a tesztet. Fasza volt, tényleg okos voltam :P, még olyan kérdésre is kaptam max pontot, amiról nem is hallottam még, mivel ez a rész valahogy kimaradt a jegyzeteimből. Beadandó természetesen visszadobva, de vszínű egy 4es ebből a tárgyból, ami jó azután, hogy már azon gondolkodtam, hogy nem teljesítem.
Vizsga után találkoztam C-val és O-val, kiderült, hogy C tegnap megpróbált msn-ezni apukámmal arról, hogy ma E. titkos szülinapi bulija. Hát, most már ezt is tudjuk, ma sem fogunk sokat tanulni, holnap is délig alszunk.

Most meg már itthon, és épp ebédelnem, zuhanyoznom meg hasonló hasznos dolgokat kéne csinálnom, ahelyett, hogy itt ülök, írok, cigizgetek és sörözök, de hát mindig ez van. Előbb-utóbb csak átjutunk szerszámokért, telefontöltőért, E. ajándékért. (És cicát látogatni természetesen. Én teljesen biztos vagyok benni, hogy én is hiányzok neki, és amióta nem lakunk ott, nem is tud aludni. Hmm.... hiányzok az a kis dög...)

Na, hasznos leszek, eszek. És sörözük tovább...

Mondtam, hogy izgalmas :P

VP



 

Tegnap mégsem az ismert földalatti csodavilágban kalandoztunk, hanem az ismeretlen felszinire esett a vállasztásunk! Tűző napon kerekeztünk keresztül fővároskánkon, az 5 órai csúcsban, de a NYÁR ban az a jó hogy még délutánra is ki lehet találni ilyen programokat, feltéve ha vannak a közelben hegyek. Felkaptattunk a hüvösvölgyi úttal párhuzamosan a vilamossinek mentén, egy II. kerületi CBA-ba két forduló alatt, sikerült is pár sört vennünk, kicsit még tekertünk, majd a Zsíroshegyi út lábánál, ahol találtunk kék csík túristajelzést otthagytuk a bringákat, és gyalog mentünk. Burzsoá kertvárosi környéken. Célunk a Remete szurdoki taösvény volt amit, könnyen meg is találtunk, mégha egyszer a jelek félre is akartak vezetni. ANNYIRA JÓ olyan helyet találni ahol legalább pár hektáron nincsenek házak, aszfaltutak, autók! hiányzott már na! amikor benne van az ember akor érzi igazán csak, hogy neki erre igen is igénye van. Sétáltunk, elolvastam, minden tájékoztató-meg emléktáblát, figyeltünk, látunk e bikapókot, siklót, vagy más helyi nevezetességet, de oda-vissza úton csak néhány cicát láttunk, egy görényt, nagy repülő izét, olyan cserebogár szerüséget, lepkéket, hangyákat, valami ragadozó madarakat, ilyesmi féléket. A remetabarlang büdös és mocskos, nem is mentem be. Aztán még a jelzésen felmásztunk a hegyre. Fotózkatunk, söröztünk, dohányosztunk, találtam 1 darab fakérget kék jelzéssel, olyan tök jó nyugodt volt az egész, és hálistennek, a velünk szembe lévő dombocska ki is takarta a nagy büdös Butapestet. Később lementünk a turista jelzésrő megkerestük a HÉTÁLYUK zsombolyt, ami mint neve is mutatja 7db függőleges barlangocska közel egymáshoz. Ugyan nem vittünk slószt-kobakot ilyesmit, én azé csak be másztam az első utamba kerülőbe, jó dzsuvás is lettem- ahogy kell. Aztán megtaláltuk a nagy beszakadást is (fotórol, nem pont ilyennek gondoltam) ahova mindketten lemásztunk- szétnéztünk (na csak voltunk lukba ha nem is matyiba!). lefele kicsit keresgélni kellett az utat, meg meredek is volt, de azért nem para. Vissza úton szedtünk még párszem, cseresznyét meg fai-feketeepret, egy kukából, elhoztuk a "hagyd aludni a papát" nevű izgi hasbro társasjáték, fő alkatrészét- az alvó fatert. A bringáink is sértetlenül meg voltak. Hazafelé sokkal kellemesebb volt hasítani. Itthon rohadt éhesek voltunk, úgyhogy pizzát rendeltünk mer kaja az nem volt. ilyet:45 centis és: füszeres paradicsomos,baconos,füstöltsajtos,roqfortos,ananászos,kukoricás,hagymás,olivagyós,pepperónis. Biztos finom lett volna, de BASZTAK KIHOZNI. komolyan hajnal 1 ig vártuk a pizzát és nem jött! Szóval a netpincér bekaphassa! Egyomorra, olvastam majd sleep. Aztán ma délelőtt folytattam az olvasást ott ahol abbamaradt. Majd Tecsó, vilivel meg gyalog, mert VP bringája kiderült, hogy nem bírta a tegnapi megpróbáltatást, ha nem blogolással szarakodnék foltozhatnék belsőt neki. odhagytunk egy 10 ezrest főleg élelmiszer-alkohol, vásárlás címen, meg vettünk cuki 350 ft os napszemüvegeket. Amúgy nem tudom mi van velem mostanában, megint tilosban jártam, a 350 es napszemcsi oké de majdnem 4 ezret sajnáltam azér amibe beleszerettem, úgyhogy az a táskámba vándorolt. Tök jó :D! Kajáltunk a szokásos pláza-garázs füves tetején. oszt ennyi eddig kábé, meg má nincs is kedvem írni, lehet eddig se volt...

Szóval így vislaidősuckban a hétfő igen hasonló dolgog a vásárnaphoz vagy akár a kedhez, biológiai óránk kezd beálni a 11-dél körüli kelésre... Tegnapi újra haza költöztünk a még mindig rendezettnek mondható otthonkánkba, és én pl kaja után(ami tök jó pesztós, virslis, sajtos, cukkinis, tészta volt) mosogatok, ez nem izgi de ha mégis így marad komoly jellemfejlődés előjele lehet! vagy csak így palástolom hogy még mindig nem tudom rászánni magam tanulásra. csak kockulok meg ilyenek.Halgattam valami netrádót amit most nem találok, ilyen mainstreem nuschkul rock/metál-ság féleség vót egész jaó. eszembe jutott róla hogy nagyon régen voltam már igazi rákenrólon- sort kéne már arra is keríteni. anno az Arch Enemyn gondolkdtam, csak hát kinek van 6500 forintja... meg társaság is kéne, aki szereti az ilyentet. azér estve elnéztünk kerékpárral egy lájtos cigi után az instantba, ahol is myster möbius nevű főleg francia formáció játszott-ingyér. kicsit hasonlít a másfélre azér is mer a másfél régi basszerosa csinálta, szóval hipno-rock, akusztikus-technó, egy vonó cigánymuzsikával, ilyesminek szokták mondani. a közönség élvezte, meg visszáztak, de olyan furi volt, koncert hangulat is volt meg nem is. lassan bólogattak a hangokra az emberek- szóval elég "drogos" muzsika volt. Kicsit még punnyadtunk szokás szerint a fogorvosi székbe. de eléggé meg voltunk halva, szóval inkább hazaaaa. Én még elkalandoztam kicsit a rémisztő, szép új világba, itthon. VP kicsit hamarabb aludt talán. De ha minden jól megy ma megyünk egy lájtosat Matyizni, jeee.

Na és sehogy se kapcsolódik ide, de miért ne itt van a tasseled wobbegong- avagy a rojtos szőnyegcápa, fura állat és ráadásul két pöcse van:

húúú, de hosszúkat írok mostnába! ez valószínüleg azér van mer történnek dolgok, de tegnap nem történt az égvilágon semmi, úgyhogy ez rövid lesz. A keresztény és/vagy alkohol alapú kultúrákra jellemzően, a vasarnap nállunk is punnyadással-regenerációval telt. Modjuk vilámlátogatott minket O+F meg C. Meg kockultam a gyorsabb netnek örvendve neki ugrottam torrentezni. Éjfél magaságában elkezdtük nézni Cronberg 83-as Videodromját. Ami végül is nem volt rossz. Az alapkoncepció legalábbis a valóságtól való elszakadás tükrében, hasonlított az ExzistenZ: élet játék című filmre, és hát a képi megvalósítás is hasonló groteszknek mondható, hálistennek ez még nem cgi-vel meg nem tudom milyen számítógépes biszbaszokkal teletömködött alkotás. Bár legérdekesebb nekem az volt hogy ugye, 83 ba még nem nagyon beszéltek számítógépről, így az első számú gonosz média a TV-volt, mondhatni a TV volt a film főszereplője, ezért izgalmas paradoxon, TV -ből jövő erőszakot, annak manipulatív mivoltára a figyelmet felhívni, egy TV-ben sugárzott erőszakos (83 háromban meg főleg erőszakos képivilágú, és hanghatású) filmmel. Szóval nem is volt rossz csak a végére már nem bírtam nyitvatartani a szemem, na nem azér mer olyan brutál lett volna, csak baromi fáradt voltam. a billentyem meg még mindig szar...

így ni! ezzel a címmel talán neveztem is magam a leghülyébb blogbejegyzés-címek versenyébe. sokkal kifejezőbb és illőbb lett volna ha mondjuk az a címe, hogy magam adom vagy más szemszögéből az, hogy dobozban ami fontos, vagy simán csak bélvárosi szesztigyál butapest. na mindegy is... Szóval csináltunk fincsi kaját, ketté nyeszet hófehér füszerezett csirkelmellfilét benyomorintottuk egy fura szerkezetbe, ami ilyen elektromos grillező szerű izé, szóval olyan mint egy elnayolt melegszendvicssütő amit nem lehet bezárni. Meg volt zöldségköret és gyógysör. lett is bezabálás mozdulni alig tudás de mozdulni muszály volt, mer meg volt beszélve hogy meglátogatjuk O+F-éket. El is indultunk, a blahán vettünk "két pár" cseresznyét, igen vettünk a kedves zöldséges lemérte a négy szem cseresznyét 15Ft, kívánom neki hogy ilyen tempóban gazdagodjék ez után is!  VP fülére akasztott, a szerzeményt bohókás kiegészítő gyanánt. el is gondolkoztam hogy felcsapok ehető fülbevaló gyárosnak, vicces lenne nézni ahogy az akármilyen aktuelle trendnek engedelmeskedő plázagörlök 40 fokban olvadozó karamellás milkacsokival a fülükön tipegnek. na jó mindegy szóval megérkeztün sikeresen O éppen a közigénynek-és öszképnek engedemeskedvén fehérre mázolta az ajtót. F meg a végén tényleg megtanul tapétázni, legalább is látszik a külömbség a falakon...de hát ezt is meg kell tanulni. Mi is aktivan segítettünk fröcssöt készítettünk (miután a Jézus féle maradék házibor elfogyott) dohányoztunk, és társalogtunk. Aztán O velünk jött belvárosi fesztezni, elcsodálkoztunk a valahogy a téren maradt cocialista jelképeken, ücsörögtünk játszótér mellett, figyelve a lurkókat, majd át battyogtunk viszonylag a szinpad elé, ahol lusta ülős koncert hangulat volt, a háttérben Busa Pista és Zuboly szórakoztatta a nagyérdeműt etno-eloktro-rapjével. Mi meg láncdohányoztunk és valamikről beszélgettünk. Aztán tök gyors átálás után Lovasival, meg Lecsóval az élen lett kiscsillag, ami olyan Rók end ról volt, magyarosan o betüvel rock szóval tingli-tangli világosban, vegyes összetételű közönségnek-pénzért játszottak a fiúk. itt már áltak, meg táncikáltak is az emberek, pl 1 fekete mosóra én is ráztam a seggem, de az is jó volt hagy ha kedvem tartotta leültem, gondolkodtam, néztem hogy  jönnek megint az eső fellegek, meg néztem a kitaposott füvet a lábak alatt, cpőket, lábakat, seggeket láttam, az emberek meg lehamuztak. sétálhatnékom támadott úgyhogy elindultam cigarettáért, rossz irányba, de egy tizenéves srác útba igazított kérdezte volt e már ire maffia, mondtam hogy volt tegnap. beszélgettünk arról is hogy kecskemét szar hely. meg megkérdezte nincs e egy kis speedem vagy füvem. Aztán bolt tülekedés-tolakodás. a koncert végére nem tudom hogy az alkohol, a szürkület, az esőszag, egymás jólérzése, a zene, vagy ezek összesége hatott e pozitívan de egész felszabadultan bugiztunk. A fishingen eszembe jutott hogy caving in the valey of szuhadó, meg hogy jó lenne már végre belemenni a temészetbe, szóval ha más nem egy pilisi sátrazást össze kell hoznunk! Aztán meg pisiltünk valami bokorba (tök vicces ilyen részletesen írni, ugye milyen fontos infók ezek?:D) Oszt lett Quimby ami ambivalens volt számomra sokszorta jobb mint a PENes. Még mindig volt neki mondanivalója, az új számokkal is megbarátkozok lassan, az ajjjjjjajaj ra megint ki találtunk félig meddig valmi koreográfiát. Persze azt is éreztem hogy ugyan el tudok szálni az ütemes tam-tam-tam dobolásból hosszan kihúzott végletekig torzított gitárhangra ami mögött szokás szerint vírnyíkol a megafon hangja, de sajnos már azt is tudom meddigtart az egész, hol indul újra, hol vált, hol lesz vége. A sokadik quimby volt ez már így szerkeztettnek tünt az egész. na de, talán e miatt is megpróbáltam egy-egy számra megint 16éves körüli lenni, ami mint kiderült nem is lehetetlen, szóval betipegtem önfeledten pogózni, nem is pogózni inkább csak tömegbe táncolni, egyként mozogni az emberekkel, körbe-körbe forogni miközben a fejemmel tartom a bodysurf-ölő delikvenst, ezeket a dolgokat egy koncerten 4.-7.- sor környékén lehet csinálgatni, mer hátrébb ugye már tunyábbak az emberek, vagy más milyenségben andalognak a zenére, az első három sor meg ugye kordonfogó tipusok törzshelye, akik örülnek a rájuk mosolyognak a szinpadról, vagy bisz-baszokat penngetőket dobálnak nekik, és eltűrik hogy hozzá paszírozzák őket a korláthoz ütemesen segbe tolják őket. Megfordultam csak úgy a múlt idézés kedvéért ezen a részen is, figyeltem ahogy a párocskák óvni próbálják egymás tepsi-épségét, ahogy a tizenévesek sikítoznak, de a legviccesebb a security volt ahogy kell 3 ajtós kopasz szekrények, marconán néznek, és egyen tangapapucsban ritmusra jár a lábuk...ők is szeretik a Quimbyt na. érdekes hogy amíg én átszellemülgettem, meg kiszellemülgettem, addig VP meg O is valami hasonlót csinált, csak nem valóságosan hanem mímelve, szóval amikor közösön megbeszélitek hogy jó akkor most fogunk sikítozni, de már közben röhögtök sajátmagatokon, hogy mijen vicces is ez, de folyamatosan arra emlékesztek, hogy anno elröhögés nélkül pont ezt csináltátok... Feldobta még az egészet az is hogy eleredt a hűsítő eső ami megint tök jól esett nékünk, meg nekem teccett a gagyi ledsorokból álló háttér vizualizáció is. Valahogy még szereztünk egy sötétkék promó pelerint is a koncert vége felé. Aztán meg indultunk a tömeggel el. de nem sokáig, mer VP kitalálta hogy úgy mint tavaj ugynitt, idén is elhagyta mobilját. De nem, nem is hozta a személyiségzavaros sérült kis készüléket magával, szóval meg van. Helyette inkább nem túl aktívan de neki áltunk O felvetésére, magunkörül, begyüjteni pár üres üveget. Irány a bolt, elfogyott az alkohol. A legközelebbi non-stopba be. ahol is anakonda méretű sor kígyózott a secu nem is engedett be csak egy adag embert egyszerre. summa-summárom, az alkohol, az unalom, a kihívás, vagy nem tudom mi arra késztetett hogy figyelve a kamerákat meg azt hogy senki ne vegyen észre pár szart, elpakolásztam már ami nem hullott ki a címben említett jukas tatyómból. És ki mentem, szóval mivel vissza vették az üvegeket így egy ásványvizet és egy üveg száraz asszem BB bort 150 forintért vettünk plussz egy zacskó "hócipő" egy csilis mexikorn, egy kit-kat egy Lion csoki, meg egy 3bit volt kb a jussunk. Ezekkel a Bazilika előtt letelepedtünk a tér közepére egy térburkolati kör körül, előtte még szereztünk vagy 10 műanyag poharat is a fröcsshöz. És a nosztalgiázás múltidézés mellett szó esett a pszichiáter-pszichológus hasznos vagy nem hasznosságáról, építeszetről, példáúl arról hogy a csúnya betonkockában jobb lehet lakni a tér egyikoldalán, mint a vele szemközti szép századeleji házban, mert ha kinézel az ablakon a csúnyából a szépet látod a szép viszont hiába szép mert ha kinézel mindig a csúnya üveg-beton kockát látod. És ennél még mélyebb témákról is a depresszió valóságáról, hülye drogosokról, stb, szóval éppen csak az élet értelmét nem fejtettük meg mert hamarabb elfáradtunk, és amúgy is mindent bezabáltunk meg megittunk már. Végig gyalog sétáltunk haza O -t is hazakisérve, de ott ketten, már valóbban gondolkodtunk nem is csak azon hogy mit mond a másik de azon is hogy mi mit beszélünk, azt hiszem sikerült elég mélyre mennünk, azok már nem ilyen blogban megfogalmazható dolgok... Otthon aztán röhögtünk hogy az a kis hülye cica mennyire nem tiszteli az intim szférát, meg nem hagy minket bekén, és már megint inkább hajnal volt mint éjszaka. Szóval egész jóvolt:) csak ma ne lennék ilyen falhozvertlófasz

Szóval tegnap az idegen ágyban sikerült jó sokáig aludni, és macskát félálomba arrébb-arrébb lögdösni egészen dél körülig. Aztán KÁDBAN fürdés annak akinek csak 1 kis zuhanytálcája van igen-igen nagy szó ez, szóval úgy ahogy kell habfürdő kádban olvasás pancsi-pancsi. Ja meg volt a TV-be egy jó műsor előtte, ilyen szép légi fotókkal, arról hogy mennyire kúrvára kibaszottul de szétkúrtuk már ezt a szegény bolygót, meg hogy, hogy túl vagyunk népesedve. Igen szomorú volt, de szép is. Aztán néztem ahogy VP összeszedegeti a régi helyről az utolsó cuccait-emlékeit, olyan ez mint a válás az embernek mérlegelni kell mi is az övé, mire van szüksége, mi az ami nem mozdítható mert már egyszerűen szervesen annak a lakásnak a része -nem könnyű feladat. volt még macska kondícionálás alomba vizelésre, kemény módszerekkel. aztán meg az ott talált jóságból kóstoló készítés, amiből mivel ott ugra-bugrált mellettünk, úgy tünt cica se maradt ki, szegény belassult elment a kosárkájába csíkra szűkült szemmekkel, furán járt de mosolygott. Kicsit még elszörnyülködtünk azon hogy milyen rondán rajzolt bugyata meséket sugároznak manapság a gyerekeknek, sárga iskolabusszal utazó halakról, meg lebetegedett Alvin nevű fákról amiket a fura csúnya kiscserkész állatok homeopátiás-tölgykór elleni krémekkel kezelnek, de aztán csak ki kell vágni- szóval szánalom borzató- brrr. ezután elmentünk a még mindig igen mű és undorító plázába, mert ott van leközelebb Tecsó próbálgattunk mindenféle ronda napszemüvegeket vettünk kaját meg alkoholt, loptunk műanyag kanalakat, aztán kint a fűbe azzal ettünk joghurtot-tejberizst (amiről kiderült hogy régen VP függő volt tőle) ilyesmiket. Aztán haza a cuccal majd kerékpárral elnéztünk a belvárosi fesztre a paso vagy ire maffia zárószámára értünk oda nem is baj, aztán silent discó volt szóval azt nem hallottuk inkább söröztünk, és a mai tizenéves fiatlságról beszélgettünk, meg ilyesmik. Utánna a átkerekeztünk Budára, közbe örültünk hogy bármikor ha kedvünk van át suhanhatunk a Lánchídon, olyan lásd meg az apróságokban a szépséget, písz hangulatom volt. az ukrán artemovszk 38 nevű kultúrhajó szomszédságában a Duna parton kerestünk két seggnyi helyet mert mint a verebek a dróton (a veréb szokott drótra ülni?) úgy ültek mindenfele az emberek. újra söröztünk, a hivatalos monogrammom egy részéről elnevezett nedűt kortyolgattuk, közben engen eléggé zavart a bunkó emberi mentalítás hogy ívesen mintha gránátokat dobálnának zúdítják folyamatosan a szemetet a folyóba meg belehugyoznak. meg elnézegettük a viziló-rinocérosznak tűnő nagy fa törzset a vizen elgondolkodtunk hogy kimászunk rá, de aztán a konvenciók győztek, és inkább nem de ekkor megcsörrent a telefon... Jézus volt az aki nem jutott le fehérvárra ezért szeretne nállunk kempelni ma északa. -hát jó persze gyere ide, megoldható. mikor hárman lettünk ennek örömére újra csavarintottam egy cigit, majd meg tudtuk hogy Jézus egy polgári esküvőre tart és az utánna lévő buliba a völegény kedves cimborája aki egy idős velem, így beszélgettünk arról ki mit gondol mikor érdemes mögházasulni. aztán énekelt is nekünk, a kis baráti közösségükhöz- iskolai szektájukhoz tartozó dalcsokorból, egy szép nótát ami majd az esményen is el fog hangzani. komolyan jó volt halgatni. aztán az én bénaságom számított talán az est fénypontjának. mivel akkor már a Jézus féle házibort szürcsölgettük, történt hogy egy óvatlan mozdulattal az üres sörös dobozokat valahogy a ferde gátoldalban a Dunába taszajtottam, de rögvest utánna is indultam, csak arra nem számítottam hogy lentebb a kő vizes-algás-csúszós így, a dobozok nem lettek meg (na fasza én is a Dunába szemetelek) de én derékig belecsusszantam a vízbe. valószínüleg elkerültem a komolyabb Nemecsek Ernő szindrómát, mert az önzetlen Jézus rögvest felkínálta a hagyományos fekete ünneplő nadrágját, adott törölközőt, egy tavaji szigetes pólót, száraz zoknit és egy narancssárga végig cibzáros pulcsit. viccesen nézhettem ki de nem fásztam, amúgy érdekes hogy eggyesek mikkel indulnak el egy esküvőre volt még nálla, láthatósági mellény, fűrészlap, ziherájsz tűk stb-stb. Végre száraz cuccban voltam tehát nagyjából tehát elkezdhetett esni a nagyszemű nyári eső, amit meg kell hagyni mi VP-val igazából élveztünk is. Fura érzés volt látni hogy a másikoldaláról már nem viziló-rinocérosz hanem sárkány alakú fára nállunk bátrabb vagy részegebb emberek gy döntöttek ők bizony felmásznak- el is határoztuk hogy a cél bármilyen tudatmódosító nélkül észrevenni magunktól az ilyen lehetőségeket és meg is csinálni amit kitalálunk. Gyalog, kerékpárral, busszal, ki-ki hogy végülis hazaértünk, olyan 3 fele volt még náhány halvaszületett próbálkozás yutube-ragge-dicó partyra, de aztán hamar kipurcantunk, VP kicsit szarul is volt, pedig nem ittunk túl sokat. reggelre Jézus eltünt, mi meg néztük Süsüt a tévében. Kábé ennyi ma meg ha minden jól megy este Zuboly, Kiscsillag, Quimby!!!

Jelentem a KÁOSZ kiszorulóban VP- még küzd a konyhával meg a fürdővel, este el is költözünk innen hogy rend maradjon meg szürke barát ne haljon éhen. én meg kockulok :D. Vizsgásztam devianciaszociológiából a drogokról kellett írnom... remélem jó lesz... bár legaliza szagúra sikeredett :D sulikönyvtár is jó hely, zsákmány: Leary, ekxtázis politikája meg Huxley szép új világa, jeee van mit olvasni, a sulis cucc mellett. amúgy sziklát mászok tácspaddal: http://www.freegamesjungle.com/mountaineer.html köbö ennyi. ja meg örömelvű drogprevenció! ez most mi? hogy? jó ez nekem? na majd gondolkozok... itt e ni: http://www.mertekletes.hu/

Csak annyi hogy ezek betegek :D : http://mkkp.hu/kenderellenesseg.pdf

még keresztrejtvény is van!

Ha az ember olyan helyen jár ahol nem szokott jól elfárad. de láthat példáúl GÁZEMBERT:)

nah' nem tudom ki vizuálta ezt, de érti a csíziót: https://www.youtube.com/watch?v=736NKsK86Uk amúgy a bluberry:renegade című western féleségből való

meg LSD beyond_within doksi film ha eccer lejön és elég hozzá az angolom komentálom...

TANUL_TANUL_ TANUL!!! szóval csak röviden. a tegnapi napról nem sok mindent lehet írni mert reggel 7-től este 8-ig aladutunk. aztán 1 film (the curious case of Benjamin Button) amiböl annyi legalább rímelt valamennyire az előző megfogalmazhatatlan napra, hogy: ...

néha másképp érzem magam, mint előző nap.

Néha másképp látunk dolgokat, mint régebben

de a végén mind egy helyre jutunk

csak mindenki másképp ér oda.

Most nem azt akarom leírni hogy hol voltunk, kikel, mit ettünk, mit ittunk, vagy milyen mérgekkel blokkoltuk az agyunk dopamin meg szerotonin csatornáit. csak egy ÉRZÉST. de azt nagyon nehéz... szóval, hát valami olyasmit kellene elképzelni hogy órákon keresztül álltok egy PONTBAN vagy is inkább A PONTBAN. bármerre indulsz is el mindig pontosan ugyanoda értek vissza úgy, hogy észre se veszed. ezenkívül mindig kerestek a társaságból valakit (a keresés nagyon nem jó szó de jobbat nem tudok) meg ők is mindig keresnek valakit.  ezen kívül a pontban álva ha kb 45 fokban elfordulsz mindig más zenét hallasz más képet látsz- és tisztán csak annyi a valóság, ha megint fordulsz teljesen más világban gyönyörködhetsz, félhetsz, gondolkozhatsz. és az egész olyan mintha te meg se mozdulnál csak mindig oda képzeled azt vagy azokat akiket éppen akarsz, akár önzően ha szomalyas vagy oda képzeled azt aki ad vizet. És az egész mégis elfogadható tud maradni, mer ugye az ég világon semmit nem érzékelek az időböl -mint ahogy azt már többször tapasztaltam, de ha kezdenék belekavarodni, ha kezdene sok lenni, ha kopoktatna az őrület VP csak annyit mond: MÉG MINDIG VAN ROPIM! és ez pont elég érzem hogy nem vagyok egydül, érzem hogy bármilyen is a világ létezünk benne, ő meg egészen hazáig szorongatja a ropis zacskót, bármikor is legyen rá szükség... aztán világos lett, és megnéztük Normafáról a még mindig narancs meg arany pöttyökben vibráló várost meg mögötte a tenegert és a hegyeket. aztán valaki valahonnan megint pont ott volt ahol lenni kellett ráadásul autóval beszáltunk, és mintha videójátékban lennénk (ezt ő maga is megállapította) száguldottunk lefelé. tipikus diszkóbaleset elkerülve a kedves GOÁS aki talán valamit érzett az egészből, egész a blaháig vitt. aztán ugye még mindig működtek a dolgok, csak az íze miatt kávé ivás és magzatpózba gondolkodás- várva az álmot. aztán ugye meg már esste nyolc volt.

 

Na akkor macskák után halak:

A magashátú durbincsról van szó, amely a Mediterráneumban és Dél-Afrika partjainál honos, de egészen kivételes esetekben felúszik északabbra is. Ennek oka az lehet, hogy a melegebb légáramlatok magukkal csalogatják. Így történhetett, hogy egy angol halász Cornwall közelében véletlenül kifogott egyet. Nem ette meg, főleg nem a fejét, mert ez több napig tartó hallucinációkat okot, akár egy lóruúgásnyi LSD. A magashátú durbincsot mediterrán éttermekben is felszolgálják ínyencségként, persze fej nélkül. Hossza 35-40 centiméter, fő ismertetőjegye a testén végigfutó aranyszínű és világoskék csíkok. Moszatokkal és planktonokkal táplálkozik, ikráit algák közé rakja.

Szóval menni kéne tecsóba vagy afrikába szerezzünk DURBINCSOT (annyira jó neve van :D)

Azt hiszem, lassan nekem is illene írnom ide valamit. A késztetés megvan, azzal nincs baj, csak valahogy a szavak nem jönnek, mostanában nem megy a gondolataim verbalizálása.
Pedig úgy érzem, kicsivel többet élek az agyamban a kelleténél. Na, de tegnaptól változtatás, mert megígértem, és hát ez a minimum, ugyebár nem jár minden ingyen. Úgyhogy ma én épp hatékony és nagyon-nagyon felelősségteljes vagyok, ezért is jöttem át márnemotthonom lakásba tanulni. Ja. Haladtam 1 oldalt, sörözök, cicázok, benyomtam egy tábla csokit, este meg ha nem esik Normafa. Hmm... lehet, hoyg valamit nem jól csinálok :P
De nem baj, nem lehet mindent egyszerre, magamra is alkalmazom a kedvencemet, az apró lépések elvét, aztán előbb-utóbb csak sikerül felnőnöm.

Tegnapról én már nem írok, a lényeg, hogy megszereztem szokásos májusi horzsolásaim első darabjait, nagyon szépek, csak nem lekaparhatóak :P Ó, és Corival rájöttünk, hogy sürgősen testséma fejlesztésre szorulunk, majd valamikor körberajzoljuk egymást.

Ááá, ez a cica még mindig rohadt éde és gyönyörű és piha és nyál-nyál-nyál, így egyszerűen nem lehet tanulni. Most elaludt az ölemben, és csak van és cuki :P És pici, nagyon pici. A probléma csak az, hogy cigizni sincs szívem felállni, nehogy felébresszem. Hülye macskák :P

a vérpáva