így ni! ezzel a címmel talán neveztem is magam a leghülyébb blogbejegyzés-címek versenyébe. sokkal kifejezőbb és illőbb lett volna ha mondjuk az a címe, hogy magam adom vagy más szemszögéből az, hogy dobozban ami fontos, vagy simán csak bélvárosi szesztigyál butapest. na mindegy is... Szóval csináltunk fincsi kaját, ketté nyeszet hófehér füszerezett csirkelmellfilét benyomorintottuk egy fura szerkezetbe, ami ilyen elektromos grillező szerű izé, szóval olyan mint egy elnayolt melegszendvicssütő amit nem lehet bezárni. Meg volt zöldségköret és gyógysör. lett is bezabálás mozdulni alig tudás de mozdulni muszály volt, mer meg volt beszélve hogy meglátogatjuk O+F-éket. El is indultunk, a blahán vettünk "két pár" cseresznyét, igen vettünk a kedves zöldséges lemérte a négy szem cseresznyét 15Ft, kívánom neki hogy ilyen tempóban gazdagodjék ez után is!  VP fülére akasztott, a szerzeményt bohókás kiegészítő gyanánt. el is gondolkoztam hogy felcsapok ehető fülbevaló gyárosnak, vicces lenne nézni ahogy az akármilyen aktuelle trendnek engedelmeskedő plázagörlök 40 fokban olvadozó karamellás milkacsokival a fülükön tipegnek. na jó mindegy szóval megérkeztün sikeresen O éppen a közigénynek-és öszképnek engedemeskedvén fehérre mázolta az ajtót. F meg a végén tényleg megtanul tapétázni, legalább is látszik a külömbség a falakon...de hát ezt is meg kell tanulni. Mi is aktivan segítettünk fröcssöt készítettünk (miután a Jézus féle maradék házibor elfogyott) dohányoztunk, és társalogtunk. Aztán O velünk jött belvárosi fesztezni, elcsodálkoztunk a valahogy a téren maradt cocialista jelképeken, ücsörögtünk játszótér mellett, figyelve a lurkókat, majd át battyogtunk viszonylag a szinpad elé, ahol lusta ülős koncert hangulat volt, a háttérben Busa Pista és Zuboly szórakoztatta a nagyérdeműt etno-eloktro-rapjével. Mi meg láncdohányoztunk és valamikről beszélgettünk. Aztán tök gyors átálás után Lovasival, meg Lecsóval az élen lett kiscsillag, ami olyan Rók end ról volt, magyarosan o betüvel rock szóval tingli-tangli világosban, vegyes összetételű közönségnek-pénzért játszottak a fiúk. itt már áltak, meg táncikáltak is az emberek, pl 1 fekete mosóra én is ráztam a seggem, de az is jó volt hagy ha kedvem tartotta leültem, gondolkodtam, néztem hogy  jönnek megint az eső fellegek, meg néztem a kitaposott füvet a lábak alatt, cpőket, lábakat, seggeket láttam, az emberek meg lehamuztak. sétálhatnékom támadott úgyhogy elindultam cigarettáért, rossz irányba, de egy tizenéves srác útba igazított kérdezte volt e már ire maffia, mondtam hogy volt tegnap. beszélgettünk arról is hogy kecskemét szar hely. meg megkérdezte nincs e egy kis speedem vagy füvem. Aztán bolt tülekedés-tolakodás. a koncert végére nem tudom hogy az alkohol, a szürkület, az esőszag, egymás jólérzése, a zene, vagy ezek összesége hatott e pozitívan de egész felszabadultan bugiztunk. A fishingen eszembe jutott hogy caving in the valey of szuhadó, meg hogy jó lenne már végre belemenni a temészetbe, szóval ha más nem egy pilisi sátrazást össze kell hoznunk! Aztán meg pisiltünk valami bokorba (tök vicces ilyen részletesen írni, ugye milyen fontos infók ezek?:D) Oszt lett Quimby ami ambivalens volt számomra sokszorta jobb mint a PENes. Még mindig volt neki mondanivalója, az új számokkal is megbarátkozok lassan, az ajjjjjjajaj ra megint ki találtunk félig meddig valmi koreográfiát. Persze azt is éreztem hogy ugyan el tudok szálni az ütemes tam-tam-tam dobolásból hosszan kihúzott végletekig torzított gitárhangra ami mögött szokás szerint vírnyíkol a megafon hangja, de sajnos már azt is tudom meddigtart az egész, hol indul újra, hol vált, hol lesz vége. A sokadik quimby volt ez már így szerkeztettnek tünt az egész. na de, talán e miatt is megpróbáltam egy-egy számra megint 16éves körüli lenni, ami mint kiderült nem is lehetetlen, szóval betipegtem önfeledten pogózni, nem is pogózni inkább csak tömegbe táncolni, egyként mozogni az emberekkel, körbe-körbe forogni miközben a fejemmel tartom a bodysurf-ölő delikvenst, ezeket a dolgokat egy koncerten 4.-7.- sor környékén lehet csinálgatni, mer hátrébb ugye már tunyábbak az emberek, vagy más milyenségben andalognak a zenére, az első három sor meg ugye kordonfogó tipusok törzshelye, akik örülnek a rájuk mosolyognak a szinpadról, vagy bisz-baszokat penngetőket dobálnak nekik, és eltűrik hogy hozzá paszírozzák őket a korláthoz ütemesen segbe tolják őket. Megfordultam csak úgy a múlt idézés kedvéért ezen a részen is, figyeltem ahogy a párocskák óvni próbálják egymás tepsi-épségét, ahogy a tizenévesek sikítoznak, de a legviccesebb a security volt ahogy kell 3 ajtós kopasz szekrények, marconán néznek, és egyen tangapapucsban ritmusra jár a lábuk...ők is szeretik a Quimbyt na. érdekes hogy amíg én átszellemülgettem, meg kiszellemülgettem, addig VP meg O is valami hasonlót csinált, csak nem valóságosan hanem mímelve, szóval amikor közösön megbeszélitek hogy jó akkor most fogunk sikítozni, de már közben röhögtök sajátmagatokon, hogy mijen vicces is ez, de folyamatosan arra emlékesztek, hogy anno elröhögés nélkül pont ezt csináltátok... Feldobta még az egészet az is hogy eleredt a hűsítő eső ami megint tök jól esett nékünk, meg nekem teccett a gagyi ledsorokból álló háttér vizualizáció is. Valahogy még szereztünk egy sötétkék promó pelerint is a koncert vége felé. Aztán meg indultunk a tömeggel el. de nem sokáig, mer VP kitalálta hogy úgy mint tavaj ugynitt, idén is elhagyta mobilját. De nem, nem is hozta a személyiségzavaros sérült kis készüléket magával, szóval meg van. Helyette inkább nem túl aktívan de neki áltunk O felvetésére, magunkörül, begyüjteni pár üres üveget. Irány a bolt, elfogyott az alkohol. A legközelebbi non-stopba be. ahol is anakonda méretű sor kígyózott a secu nem is engedett be csak egy adag embert egyszerre. summa-summárom, az alkohol, az unalom, a kihívás, vagy nem tudom mi arra késztetett hogy figyelve a kamerákat meg azt hogy senki ne vegyen észre pár szart, elpakolásztam már ami nem hullott ki a címben említett jukas tatyómból. És ki mentem, szóval mivel vissza vették az üvegeket így egy ásványvizet és egy üveg száraz asszem BB bort 150 forintért vettünk plussz egy zacskó "hócipő" egy csilis mexikorn, egy kit-kat egy Lion csoki, meg egy 3bit volt kb a jussunk. Ezekkel a Bazilika előtt letelepedtünk a tér közepére egy térburkolati kör körül, előtte még szereztünk vagy 10 műanyag poharat is a fröcsshöz. És a nosztalgiázás múltidézés mellett szó esett a pszichiáter-pszichológus hasznos vagy nem hasznosságáról, építeszetről, példáúl arról hogy a csúnya betonkockában jobb lehet lakni a tér egyikoldalán, mint a vele szemközti szép századeleji házban, mert ha kinézel az ablakon a csúnyából a szépet látod a szép viszont hiába szép mert ha kinézel mindig a csúnya üveg-beton kockát látod. És ennél még mélyebb témákról is a depresszió valóságáról, hülye drogosokról, stb, szóval éppen csak az élet értelmét nem fejtettük meg mert hamarabb elfáradtunk, és amúgy is mindent bezabáltunk meg megittunk már. Végig gyalog sétáltunk haza O -t is hazakisérve, de ott ketten, már valóbban gondolkodtunk nem is csak azon hogy mit mond a másik de azon is hogy mi mit beszélünk, azt hiszem sikerült elég mélyre mennünk, azok már nem ilyen blogban megfogalmazható dolgok... Otthon aztán röhögtünk hogy az a kis hülye cica mennyire nem tiszteli az intim szférát, meg nem hagy minket bekén, és már megint inkább hajnal volt mint éjszaka. Szóval egész jóvolt:) csak ma ne lennék ilyen falhozvertlófasz

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.