Mire jó még a blog? arra hogy NE okoskodjak. Vannak  azok az imádott percek, azok amikor valakivel sikerül beszélgetnem és sikerül gondolkodni is. Gyönyörű eláraszt az endorfin, megváltutjuk a világot! De ez csak egy lökés egy kapu igazából csak az a lényeg hogy elkapjunk ingereket. Nevezzem nevén? OKOSKODUNK. csak úgy mint zeusznak kipattan egy isten a fejünkből. Ezek torz szülemények. Megpróbálom (bár valószínüleg nem sikerül) itt betörni ezeket a vad teremtményeket, nem is itt hosszú hosszú ideig talán évekig kell érlelni, egy jólsikerült részeg este eredményet. Magamban újra és újra megpróbálom leszürni mi a fene volt az? Szerencsére vannak ilyenek, pl. mikor valmi olyanról elmélkedünk hogy mi is történik akkor amikor valaki mond nekem valmit és én reagálok. Miért azt mondom és mennyi mást mondhatnék, ez szép ez egyenesen matek, hányféleképpen reagálhatok, mondjuk az egyszerűség kedvért 4 féle tervem van egyetlen gondolat vállaszára, de ez nem 4 gondolat hanem 4 komplett sokkal távolabb mutató út. Mindez a másodperc tört része alatt! Magam sem tudom mi befelyosálol, tudom ő mit akar hallani? tudom hogy a reakciómra ő mit fog vállaszolni? tudom hogy csak ennyit fog fel így nem hal meg a kommunikáció? hasamra ütök? vagy nem is tudok semmit? Komolyan lélegzetelállító volt egy számomra félidegen közeget kivülállóként halgatni beszélgetni, úgy éreztem ÉN mindenkit értke ki miért mit akar mondani. Aztán a vállaszokból, reflexiókból meg úgy tünt hogy ők nem értik egymást, és ami csodás volt mégis MŰKÖDÖTT!!! Pergőn egy pillanat alatt átáltak az előző gondolatára és így nincs olyan káoszelmélet ami meg tudta volna jósolni mi lesz a következő téma, ahogy mindenki csak magából tud valmire reagálni, nincs vezérfonál, változó témák közt mindenki mindig és minden kérdésre ugyanazt mondja önmagát. Persze ez nagyon le van egyszerüsítve mert nem számolok a kétellyel, a folyamatos kétellyel, van e értelme annak amit mondok? ezt akartam mondani vagy sokkal valóbb valamelyik el nem hangzott lefutatott gondolatom saját magam számára(amit még magamnak se tudok szavakba önteni), ilyenkor teljesen egyértelműen mindenek az ellentéjét is körbe tudom járni el tudom fogadni, de annak az elentétnek is lesz elentétje, közbe kívülről jön még egy inger arra megint végtelen magyarázat végtelen úton, egy része elhangzik egyrésze nem. És akkor még csak egy teljesen hétköznapi szituáció a hétköznapi érzékszervekkel felfogva! Mi van ha nem ilyen "egyszerű" mi van ha felfoghatatlanon kívül létezik még felfoghatatlanabb olyan rendszer amihez túl kevés az az 5-7 érzékszerv, olyandolgok amikre képes lennék de nem használom, szerintem van azontúl más ami felfogható, a mobiltelefonok hullámait se látom mégis tudom hogy létezik, minthe az érzékszervek csak gátat képeznének, persze így egyszerűbb zavaró lenne ha minden hullámot ami most itt van látnék, anno erre mondtuk ugye hogy: " nem mozoghat minden nap a fal". Persze mint leírtam lehet cáfolni, lehet hogy megtanulható elsajátítható egy más érzékelések és észlelések irányította világban élni úgy mint másik országba is megtanul élni az ember. Ezt az apró kitérőt csak azért tettem hogy rávilágítsak magamnak, mennyire nem tudok semmiről semmit, nem lexikális, nem spirituális, nem materiális értelemben, egyszerüen csak úgy fogalmam sincs mi miért hogy, és legfőbbképpen fogalmam sincs én mit miért csinálok, és akkor ha megint ellenkezni akarok magammal akkor az a büdös nagy helyzet hoggy egy dolog marad a hit. Nah nem lettem semilyen szektás ez csak egy szó írhattam volna azt is hogy remény, remény abban hogy mindenféle megerősítés nélkül ami van annak lenni kell. Ennek pedig működni kell mert ez ad egyettlen egy bizonyosságot az életben amit úgy hívunk halál. Túlmisztifikálás nélkül meghalunk. Ráadásul ha akarok meg is halhatok, tehát amíg nem halok meg addig csinálom itt amit lehet... Hogy utánna... az megint más kérdés...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.