Szóval tegnap az idegen ágyban sikerült jó sokáig aludni, és macskát félálomba arrébb-arrébb lögdösni egészen dél körülig. Aztán KÁDBAN fürdés annak akinek csak 1 kis zuhanytálcája van igen-igen nagy szó ez, szóval úgy ahogy kell habfürdő kádban olvasás pancsi-pancsi. Ja meg volt a TV-be egy jó műsor előtte, ilyen szép légi fotókkal, arról hogy mennyire kúrvára kibaszottul de szétkúrtuk már ezt a szegény bolygót, meg hogy, hogy túl vagyunk népesedve. Igen szomorú volt, de szép is. Aztán néztem ahogy VP összeszedegeti a régi helyről az utolsó cuccait-emlékeit, olyan ez mint a válás az embernek mérlegelni kell mi is az övé, mire van szüksége, mi az ami nem mozdítható mert már egyszerűen szervesen annak a lakásnak a része -nem könnyű feladat. volt még macska kondícionálás alomba vizelésre, kemény módszerekkel. aztán meg az ott talált jóságból kóstoló készítés, amiből mivel ott ugra-bugrált mellettünk, úgy tünt cica se maradt ki, szegény belassult elment a kosárkájába csíkra szűkült szemmekkel, furán járt de mosolygott. Kicsit még elszörnyülködtünk azon hogy milyen rondán rajzolt bugyata meséket sugároznak manapság a gyerekeknek, sárga iskolabusszal utazó halakról, meg lebetegedett Alvin nevű fákról amiket a fura csúnya kiscserkész állatok homeopátiás-tölgykór elleni krémekkel kezelnek, de aztán csak ki kell vágni- szóval szánalom borzató- brrr. ezután elmentünk a még mindig igen mű és undorító plázába, mert ott van leközelebb Tecsó próbálgattunk mindenféle ronda napszemüvegeket vettünk kaját meg alkoholt, loptunk műanyag kanalakat, aztán kint a fűbe azzal ettünk joghurtot-tejberizst (amiről kiderült hogy régen VP függő volt tőle) ilyesmiket. Aztán haza a cuccal majd kerékpárral elnéztünk a belvárosi fesztre a paso vagy ire maffia zárószámára értünk oda nem is baj, aztán silent discó volt szóval azt nem hallottuk inkább söröztünk, és a mai tizenéves fiatlságról beszélgettünk, meg ilyesmik. Utánna a átkerekeztünk Budára, közbe örültünk hogy bármikor ha kedvünk van át suhanhatunk a Lánchídon, olyan lásd meg az apróságokban a szépséget, písz hangulatom volt. az ukrán artemovszk 38 nevű kultúrhajó szomszédságában a Duna parton kerestünk két seggnyi helyet mert mint a verebek a dróton (a veréb szokott drótra ülni?) úgy ültek mindenfele az emberek. újra söröztünk, a hivatalos monogrammom egy részéről elnevezett nedűt kortyolgattuk, közben engen eléggé zavart a bunkó emberi mentalítás hogy ívesen mintha gránátokat dobálnának zúdítják folyamatosan a szemetet a folyóba meg belehugyoznak. meg elnézegettük a viziló-rinocérosznak tűnő nagy fa törzset a vizen elgondolkodtunk hogy kimászunk rá, de aztán a konvenciók győztek, és inkább nem de ekkor megcsörrent a telefon... Jézus volt az aki nem jutott le fehérvárra ezért szeretne nállunk kempelni ma északa. -hát jó persze gyere ide, megoldható. mikor hárman lettünk ennek örömére újra csavarintottam egy cigit, majd meg tudtuk hogy Jézus egy polgári esküvőre tart és az utánna lévő buliba a völegény kedves cimborája aki egy idős velem, így beszélgettünk arról ki mit gondol mikor érdemes mögházasulni. aztán énekelt is nekünk, a kis baráti közösségükhöz- iskolai szektájukhoz tartozó dalcsokorból, egy szép nótát ami majd az esményen is el fog hangzani. komolyan jó volt halgatni. aztán az én bénaságom számított talán az est fénypontjának. mivel akkor már a Jézus féle házibort szürcsölgettük, történt hogy egy óvatlan mozdulattal az üres sörös dobozokat valahogy a ferde gátoldalban a Dunába taszajtottam, de rögvest utánna is indultam, csak arra nem számítottam hogy lentebb a kő vizes-algás-csúszós így, a dobozok nem lettek meg (na fasza én is a Dunába szemetelek) de én derékig belecsusszantam a vízbe. valószínüleg elkerültem a komolyabb Nemecsek Ernő szindrómát, mert az önzetlen Jézus rögvest felkínálta a hagyományos fekete ünneplő nadrágját, adott törölközőt, egy tavaji szigetes pólót, száraz zoknit és egy narancssárga végig cibzáros pulcsit. viccesen nézhettem ki de nem fásztam, amúgy érdekes hogy eggyesek mikkel indulnak el egy esküvőre volt még nálla, láthatósági mellény, fűrészlap, ziherájsz tűk stb-stb. Végre száraz cuccban voltam tehát nagyjából tehát elkezdhetett esni a nagyszemű nyári eső, amit meg kell hagyni mi VP-val igazából élveztünk is. Fura érzés volt látni hogy a másikoldaláról már nem viziló-rinocérosz hanem sárkány alakú fára nállunk bátrabb vagy részegebb emberek gy döntöttek ők bizony felmásznak- el is határoztuk hogy a cél bármilyen tudatmódosító nélkül észrevenni magunktól az ilyen lehetőségeket és meg is csinálni amit kitalálunk. Gyalog, kerékpárral, busszal, ki-ki hogy végülis hazaértünk, olyan 3 fele volt még náhány halvaszületett próbálkozás yutube-ragge-dicó partyra, de aztán hamar kipurcantunk, VP kicsit szarul is volt, pedig nem ittunk túl sokat. reggelre Jézus eltünt, mi meg néztük Süsüt a tévében. Kábé ennyi ma meg ha minden jól megy este Zuboly, Kiscsillag, Quimby!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.