Ez most csak azért, hogy kp örüljön: frissült a blog, amióta nem járt itthon.
Hát igen, mostanában nem voltunk túl aktívak, sem blogolás terén, sem más értelemben. Véget ért a nyár, bekerültünk újra a szokásos mókuskerékbe, "bejárok suliba- lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem járok be", "élvezem a gyakorlatot és alig várom, hogy végre ezt csináljam - jajj, nem akarok felnőni", "annyira csinálni kéne már valamit, menni, menni, menni - kár, hogy nem érünk rá, suli, miegymás - aztán rá kell jönni, hogy az időd nagy részét zumáva, bubble shooterrel és egyén hasonlóan fontos és halaszthatatlan elfoglaltsággal töltöd, ahelyett (hogyha már nem is mozdultál ki, mert hideg van, eső van, meg különben is..., hogyha már nem tanultál, mert ráér még, nem érdekel, miért nem gyakorlatiasabb a képzés), hogy beszélgetnél, keresnéd a barátaidat, nem csak hajtogatnád, hogy valmit tenni kéne, hanem tennéd is"
De vannak ilyen hónapok is, nem mehetünk mindig a Triglavra, Erdélybe, nem rohangálhatunk egyik szülinapi buliból a másikba (mégha közben gyűlöljük is a szokásos rosszabbnál rosszabb tortákat, sablon-beszélgtéseket, "el kéne már végre fogadnunk, hogy kinőttük egymást" benyomásokat)...
Ez a hét végre kicsit kimozdított bennünket a szokásos itthon-ülős, borozgatós, már azt sem tudjuk, mit kezdjünk egymássak témából (bor, sör azért így is akadt, csak hogy ne hazudtoljuk meg önmagunkat :P), kemény munkás emberek lettünk (ok, én csak mérsékelten kemény), barlangot bontottunk, véstünk, vödröket húztunk-ürítettünk, babonásan féltünk (péntek 13, fejed felett károgó varjú, fejedre omló barlang...), de ezzel legalább valamennyi pénzt kerestünk, mégha úgy tűnik, sok értelme nem is volt az egésznek. Szóval amíg kp egész héten 'melózott', én pihenésképp néztem, ahogy az óbudai ÉNO 'lakói' lovagolnak, megtanultam mindent az új 200as buszról (amivel jövőhét kedden lesz szerencsém utazni) és az új 200as pénzérméről; kapcsolatokat ápoltam, holt fáradtan, 2-3 sörtől becsípve; vásároltam anyával, egyre többet 'követelve', míg ő semmit nem vett meg magának; és amikor végre lett volna időm tanulni, én úgy döntöttem, hogy megérdemlem a borozva-pihengetve-netezést, olvasást.
Szóval a lényeg, hogy én holnapután utazok Velencébe, addig meg kéne írni 2 beadandót, megírni egy zh-t, befizetni 1000 Ft késedelmi díjat (csak tudnám, mivel késtem el), leadni (és egyáltalán átgondolni) végre a szakdoga jelentkezésemet,mellesleg szerveszkedni, hogy a nem ithhon töltött 1 hetem úgy tűnjön, mitha mégis itthon lettem volna.
Szóval most nem ezt a faszságot kellene írni, hanem végre filmet elemezni és egyéni fejlesztési tervet írni. Meg talán átnézni a holnapi zh anyagát, melyre ugyan egy hónapja sor került, de természetesen nem emlékszem.
Legalább végre történik valami...

vp

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.