Én az úton gyalog megyek
alattam az élet megy sehova
és most hogy minden rendben van
aztmondom oké
és nézek a másik irányba
nem tudom hova kell
megpróbálom megérteni
Talán .........
Jobb, mint tegnap?
Jobb, hogy én  erre megyek?
amíg nem egyedül ülök otthon addig
talán .........
vagy ez is mind csak sivatagi délibáb?
és bámumulom az örökkévalóságot?
ahogy a folyó énekel öröké a szikláknak
belefullad a nevetés és meghal a hang
ott az a vékony vonal, amelyen túl vidám,
 hogy tényleg hamis minden
de beleszeretek a soha senki bizalomba
 újra-meg újra

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.